kedd, április 25, 2006

A boldogság keresztje

2oo6. április 9.


Ne az agyban, a szívben kutasd azt a szót, azt a mondatot, amire vágyik lelked, mert csak akkor tud szépet teremteni az elme, ha a szív szeretete erre ihlette.

A szívedben keresd az igazságot magadról és a világról, s ha az igazság már nem fáj semmilyen szinten, akkor érted el a bölcsességet egészen.

A szenvedő Jézus képét elfogadni nem tudod már, nem csattan hátán már a félelem ostorod, változik a kép – és Jézus diadalaként éli meg a földi világ ezentúl minden Húsvét ünnepét.

A szenvedés, mely oly hosszú ideig tartotta markába az emberi tudatot lassan átváltozik –a töviskoszorú helyett babérkoszorúval a fején foglalhatja el Jézus a méltó királyi helyét.

Új Húsvétok köszöntenek rátok, virágba borulnak a szenvedés keresztjei és ti, mint Jézus követői elsőként haljátok meg Jézus új üzenetét – ÁLLÍTSÁTOK FEL A BOLDOGSÁG KERESZTJÉT.

A feltámadás szent pillanata az utakat megnyitja – a lelkek örömre ébrednek – részesülnek az irgalmasság szent fényében.

Jézus elhozta a reményt és a szeretetet, s bár sokat szenvedett, nem adta örökségül ezt az embernek – Ő annál jobban hitt a szeretetben.

Ezért hát haljátok a SZERETET IGÉJÉT : Jézus megkövet mindenkit a szenvedéséért, megkövet és azt üzeni, ő is az új erőket követi, az emberi tudat elérte a szeretet szintjét, és így a szenvedés végére érhet.

Hitetlenül csóválod fejed e forradalmi szavak hallatán, de Jézus tán nem volt forradalmár? Nem fordította ki sarkaiból az akkori világot? Na ugye hogy így volt – hát akkor ne csodálkozz, hanem gondolkodj, elmélkedj az üzeneten el.

Veled volt Ő mindég és veled is lesz, amíg a szeretet életben lesz, s mivel a szeretet halhatatlan, Jézus is mindörökre veled maradhat.


Jégpárnák között lángoló szívvel mire mész?
Jégpárnák között melegséget hogy is remélsz ?
Dermed a láng, menteni vágyod melegét,
Olvad a jég – cseppenként oldja hidegét.

Hidegbe meleg, melegbe hideg olvad már,
Kígyózva ölelik, s így ismerik meg egymást.

Mire a lángból jég lenne, a jég páraként megmentette,
S a párában lángoló hideget nem érzi más csak a kikelet.

Hajnali lánggal áthatott pára nem hideg már,
Hajnalnak lángjában újra éled – felrepülhet a tűzmadár.